Határtalanul program 2024-ben
A diákok beszámolóját olvashatják.
Június 8-án reggel 5:30-kor indult el a busz velünk Erdélybe. ¾ 10-kor, a határ átlépésekor hirtelen öregedtünk egy órát. A telefonunk rögtön átváltott a romániai pontos idő mutatására. Utunk során elhaladtunk Déva vára mellett. Román idő szerint ¾ 1-kor értünk Vajdahunyadra, ahol a várat jártuk be. A gótikus várkastély Erdély legimpozánsabb és leglátványosabb, teljesen épen maradt középkori vára, a régió (Hunyad megye) leghíresebb turisztikai látványossága. A vár bevétele után újra buszra szálltunk és a következő állomásunk Hargitafürdő volt. Itt volt a szállásunk az erdélyi tartózkodásunk során. A szállásunk a hegy tetején, sűrű fenyőerdőben az Uz Bence Menedékház, egy 4 szintes faház volt. Tengerszint felett 1350 méter magasan voltunk. (Ha meggondoljuk, Magyarország legmagasabb pontja is csak 1015 méter!)
A második nap első programja egy túra volt. A Hármashalom-oltárt, a Csíksomlyói búcsú helyszínét kerestük fel a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti hegynyeregben (Nyeregben). Az oltárnál megpihentünk, majd a Salvator-kápolnát néztük meg, ahová a Jézus-hágóján, a Keresztúton haladva érkeznek meg a zarándokok. (A latin salvator szó jelentése magyarul megváltó.) A kápolna a Nándorfehérvári diadal emlékére épült, valószínűleg a 15. század második felében. A séta után megkóstoltuk a községben egy borvízforrás vizét, majd a (gótikus) Csíksomlyói kegytemplomban szentmisén vettünk részt. A borvíz egy olyan forrásvíz, ami szénsavas. Nagyon érdekes volt: mintha szódavíz folyna a hegyoldalból. A csíksomlyói templomban részt vettünk a fél 11-es szentmisén. Hiába voltunk több száz kilométerre a magyar határtól, ugyanolyan volt a katolikus mise, mint itthon – még az énekek is ismerősek voltak.
A következő programunk a Mohos lápnál volt. A Mohos láp egy vulkáni robbanást követően alakult ki, a kráter peremén felhalmozódó robbanási termékek hozták létre. Az egykori Mohos-tó vize csaknem teljesen eltűnt, csak néhány kis vízfelület, tószemek maradtak. Egyedülálló élővilága miatt Románia egyik legértékesebb botanikai védterülete, a Mohos Természetvédelmi Terület része. Izgalmat okozott, hogy a természedvédelmi őr, aki bevezetett minket a lápra, azt mondta, medve van a lápon, ezért csak rövidebb vezetést tud tartani nekünk. Szerencsére közben megkapta az üzenetet, hogy a medve kiment a lápról, így mindkét tengerszemet meg tudtuk nézni.
A Mohos láp után egy erdei ösvényen leereszkedtünk a Szent Anna-tóhoz. A lápnál bővült a csoportunk egy fővel, egy szitakötő kísért minket Edit néni vállán. Amikor a Szent Anna-tótól visszaindultunk a buszhoz, esni kezdett, leszakadt az ég, dörgött, villámlott. Próbáltunk a fák alatt menedéket keresni. Edit nénivel imádkoztunk. Az ima végére érve megjelent egy kisbusz, mely kettőt fordulva visszavitt minket a buszunkhoz. Sajnos így is többen bőrig áztunk.
A következő állomásunk Nyergestető volt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó székelyföldi színhelyeként ismert hely. A csata helyszínén emlékoszlop őrzi a csatában elesett székely hősök emlékét.
Folytattuk utunkat Kézdivásárhelyre, a főtéren álló Gábor Áron szoborhoz. A szobor az ágyúöntő ezermesternek és legendás hírű székely szabadságharcosnak, valamint az 1848—49-es háromszéki önvédelmi harcoknak állít méltó emléket. Napunk zárásaként Kézdivásárhelyen fagyiztunk, és megpróbáltuk elképzelni a város főterét az 1860-as években, amikor egyik osztálytársunk azonos nevű szépapja ott volt hivatalnok.
A harmadik nap első állomása Zeteváralján egy mesterségesen kialakított víztározó megtekintése volt. Aztán folytattuk utunkat a Gyilkos-tóhoz. Tettünk egy sétát a tó mellett, majd megmásztuk a tó melletti hegyet, felmentünk az ott lévő kilátóba. Ez izgalmas volt, mert a hegy lábánál a patak felett egy farönkön lehetett átkelni és a felfelé vezető út meredek és csúszós volt. A kilátóból nagyon szép volt a tó és a fenyvesekkel borított hegyoldal. Itt volt lehetőségünk vásárolni a kirakodó vásárban és igazi, erdélyi kürtős kalácsot is ettünk.
Délután a Békás-szoroshoz mentünk. Meglepetésünkre békával nem találkoztunk.
11-én először Szejkefürdőre mentünk, Orbán Balázs székely író és történész sírját látogattuk meg. Sírja elé székelykapu-sort állítottak, amelyekből az utolsó kapu az övé volt. Koszorút helyeztünk el sírjánál és közösen elénekeltük a Himnuszt.
A következő állomásunk Farkaslaka volt, Tamási Áron sírját kerestük fel, és helyeztünk el itt is koszorút.
11 órakor értünk Székelykeresztúrra, ahol a Berde Mózes Unitárius Gimnáziumba látogathattunk el. Egy földrajz tanárnő vezetett körbe minket és mesélt nekünk. Megtudtuk, hogy a hetedikeseknek ott is minden nap 7 órájuk van, mint nekünk, és ugyanabból a földrajz atlaszból tanulnak, mint mi, viszont a tanórák nem 45, hanem 50 percesek. Az iskolában magyar nyelven tanulnak a gyerekek, de kötelező érettségizni magyarból és románból is. Viszont matematikából csak a természettudományos tagozatra járóknak, történelemből csak a humán-teológia tagozatra járóknak kell vizsgázniuk. Van az iskolában egy terem kialakítva természettudományos múzeumnak, ahol preparált állatokat és kőzeteket, ásványokat tartanak. A szünetekben a 10. évfolyamos gyerekek közreműködésével iskolarádió szól. Az iskola folyósóján nagyon szép tablókat láttunk. A végzősök minden évben hagyományt őrizve székely népviseletben ballagnak, tarisznya helyett faragott botra akasztott kis batyukkal. Az udvaron kialakítottak egy kinti ,,tantermet”. Az iskolában nagyon kedvesen fogadtak minket, kaláccsal vendégeltek meg bennünket és emlékbe mindenki kapott egy könyvjelzőt.
Délután Segesvárra mentünk. A 176 (? 172) lépcsőből álló Diáklépcsőn felmentünk a vár főterétől a várhegyre. Bementünk a gótikus stílusban épült Evangélikus vártemplomba, ahol egy idegenvezető mutatta be a épületet. Megtudtuk, hogy a templom akusztikája egyedülálló, ezért közösen énekeltünk. Sétát tettünk a várban, ahol középkori utcákat, és a céhekről elnevezett tornyokat láttunk. Láttuk a hajdani Vlad Dracul (Dracula) család házát, amelyben a feltételezések szerint a rettegett Vlad Tepes született. Havasalföld egykori uralkodójának fia messzeföldön elhíresült kegyetlen kivégzései miatt, amelynek során megszabadult ádáz ellenségeitől. Ebből született a világszerte ismert Dracula legenda is. A várban betértünk egy katolikus templomba és megnéztünk a városban egy román ortodox templomot is.
Fehéregyházán a Petőfi Múzeum látogatásával folytattuk programunkat. Ezen a környéken tűnt el Petőfi Sándor. A múzeumban a segesvári csata makettjét, korabeli képeket, leveleket, Petőfi verseket láttunk kiállítva. Erre a napra terveztük Petőfi körtefájának felkeresését és koszorúzást az Ispánkútnál a Petőfi szobornál. Ez a program nem valósult meg, mert a busz műszaki hiba miatt nem tudott tovább szállítani minket. A hosszú, három órás várakozást játékkal, beszélgetéssel töltöttük el. Mivel a busz helyben nem volt javítható, ezért végül egy román mentesítő busszal jutottunk el a szállásunkig.
Az utolsó nap reggel sétáltunk egyet Hargitafürdőn: kívülről megnéztük a különleges mofettákat és a helyi, pálos szerzetesek által fenntartott templomot. A Tolvajos-tetőn elhelyeztük az utolsó koszorúnkat. Itt található a Hármas kereszt emlékmű. Szejkefürdőre érve a busz ismét megadta magát. A hosszú várakozás alatt ellátogattunk a Mini Erdély Parkba. Itt több mint nyolcvan erdélyi történelmi épület és középkori vár makettjét láttuk, a Mini székely gőzösön utaztunk, és birtokba vettük a játszóteret. Korondon még megálltunk egy rövid vásárlásra, és a következő úti célunk már Mohács volt.
Határtalanul program 2023-ban
Hetedikeseink a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Határtalanul Programjának köszönhetően ingyenesen jutottak el Erdélybe. Az 5 nap során útba ejtették többek között Dévát, Vajdahunyadot, Segesvárt, a parajdi sóbányát, a Gyilkos-tavat, a Hargitát.
Június 4-8. között a Boldog Gizella Katolikus Általalános Iskola 7. osztályos diákjai a Határtalanul program keretében Erdély csodálatos tájain járhattak. Az útjuk első megállóhelye Vajdahunyad vára volt, ahol számos információval gazdagodtak, bepillantást nyerhettek a Hunyadi család történetébe és a vár környékén is barangolhattak. A szállás elfoglalása után, másnap a Szent-Anna tóhoz sétálhattak, majd a Mohos láp élővilágával ismerkedtek meg. Majd Csíksomlyóra is eljutottak, ahol a kegyhelyet és a stációkat járhatták végig. Kedden, a Gyilkos-tó legendájával is megismerkedhettek, ezután egy jó hangulatú csónakozáson vettek részt. Útjuk következő állomása a Békás-szoros gyalogos felfedezése volt, majd az esti órákban Farkaslakára érkezve megkoszorúzták Tamási Áron sírhelyét is. Természetesen a parajdi sóbánya sem maradhatott ki a látnivalók közül, aznap még a csíkszeredai Csíki múzeumban a székelyek történetével ismerkedhettek meg, ezután Petőfi Sándor körtefáját pillanthatták meg, Segesvár történelmi részeiben gyönyörködhettek, valamint a székely kapukon áthaladva legnagyobb székely Orbán Balázs sírja előtt rótták le tiszteletüket. A rengeteg látnivalóval és felejthetetlen élményekkel gazdagodott tanulók hazautazások napján még a Tordai-hasadék pompás szikláit is megmászhatták, így köszönve el az erdélyi tájaktól.
A nyolcadikosok közül, akik előző évben nem tudtak Erdélybe utazni, néhányan szintén csatlakoztak a Határtalanul programban részt vevőkhöz.
Határtalanul Program 2022
Iskolánk 7. évfolyamos tanulói három kísérőtanárral együtt a Határtalanul pályázat keretében vehettek részt egy négy napos erdélyi kiránduláson március elején.
